Tudom, tegnap volt Halloween, ma már Mindenszentek napja van. De annyira szeretni való volt ez a recept, hogy nem akartam várni vele egy évig. És Halloween ide vagy oda, szerintem bármikor megcsinálható. Kicsit időigényes, bár amíg sülnek ill. hűlnek a dolgok, bármi mást lehet csinálni, szóval az elkészítés "aktív" ideje tényleg nem sok.

Lássuk, miből lesz a múmia! ;)

Másodjára főzöm ezt a levest.  Az imént azt írtam, hogy sütöm. Igen, előtte a tököt meg kell sütni....azért írtam félre...

A leves akkor jó, ha meleg, ha édes, ha sós, ha laktat, ha könnyű, és mikor is? ...  télen és nyáron egyaránt.

Ősz van, Halloween.  Nem szoktam tököt faragni, mert nem értek hozzá. Viszont van szép, alkalomhoz illő kaspóm narancssárga virággal. És minden ősszel készítek valamilyen sütőtök variációt, mert magas a karotin, C-vitamin- tartalma, és kalcium- ill. foszforforrásban gazdag zöldségünk.

Ha már Halloween körül járunk, kell egy kis aktuális. Ebben az sem gátol meg, hogy nem otthon, hanem "itthon" vagyunk a szüleimnél látogatóban. ;) Sőt, éltem az alkalommal, hogy a szomszédasszony szintén itthon lévő unokáját, Lucát is befogjuk egy kis munkába, aki mellesleg szakácsnak tanul. ;) Lucát egyébként hamarosan vendégként üdvözölhetjük majd, van egy nagyon klassz sütije, amit reményeim szerint együtt csinálunk meg. Rövidesen azzal is találkozhattok. :)

De a mai receptre visszatérve: legyen ez most egy tényleg "rémesen" egyszerű, akár egész kicsi, 3-4 éves gyerekekkel is összerakható édesség, amit sütni se kell, csak összegyúrni, formázni, díszíteni és megenni. :)

Ez tulajdonképpen nem más, mint egy pókformára elkészített kókuszgolyó. Ezért lett a recept neve kókuszpók, amit a kiskuktám találta ki, így ezügyben övé a dicsőség. ;)

Vasárnap ha tehetjük, kirándulunk. Így ma reggel (az nálam kb. 11 óra) gyorsan letudtam a futást és már főztem is az ebédet, hogy kora délutántól a jól megérdemelt kirándulást élvezzük. Természetesen nincs hétvége igazi süti nélkül, és mivel kevés időt prognosztizáltam a desszertre, egy angol-teasüteményre esett a választás. Volt még a tegnapi isteni eperlekvárból, így azzal gazdagítottam a csokis finomságot.

Lássuk, mit alkottam:)

Persze, most még csak Ősz van... aztán jön a Tél, és azon kezdünk el gondolkodni, hogy mit süssünk, melyik vendégváróval készüljünk. Kevés az időnk, többfélét szeretnénk készíteni. Van fémdobozunk, és nagy divat most ajándékba élelmet, finomságokat adni. Idén karácsonykor keksz- és gyümölcskenyér lesz az ajándék baráti- vagy családi körben. 

Most itt egy tipp, milyen édes, fűszeres kenyérrel kedveskedjünk szeretteinknek!

Nem vagyok már 20 éves, a dupláján is jócskán túl vagyok, de a quiche (francia sós pite), mint műfaj valahogy nagyon sokáig ismeretlen volt előttem. Pár éve hallottam róla először és csak néhány hete sütöttem először.

A kiskorúm valamiért nem szeretett bele, de én nagyon. :) Így azóta párszor sütöttem már. Eddig jellemzően húsmentes változatban, legyen az cukkinis vagy épp sárgarépás, de most valahogy meg akartam próbálni egy kis sonkával is. Megérte... :)

A könnyű, omlós pitetészta és a töltelékben lévő ízek teljessége, a karikázott vagy reszelt zöldség, a tojás és a tejtermék (mascarpone, tejföl vagy épp túró, esetleg reszelt sajt) harmóniája egy remek, gyors és laktató vacsora lehet a mindennapokban.

Kevés gyerkőc van, aki nem szereti a bolognai tésztát, tálald spagettivel, farfalléval, pennével vagy fusilivel. De mi volna, ha ebből egy tortát csinálnánk, ráolvadt sajttal a tetején, kicsit összepirítva?

Persze tovább tart, mint egyszerűen kifőzni a tésztát és megcsinálni a mártást, de szünidőben, hétvégén, amikor a gyerekek épp nagyon "unják magukat" és nincs mit csinálniuk, jó kis játék együtt sütni-főzni velük.

De lehet ez a "torta" egy finom születésnapi ebéd vagy vacsora is, amit a feleség készít a férjének. Valószínűleg nagy meglepetés lesz és biztosan többet eszik majd belőle az ünnepelt, mint egy csupacsoki tortacsodából.

Lássuk, hogyan!

Ősszel könnyen elcsábulunk az Édes Élvezeteknek. Sok-sok kalória bevitellel próbáljuk boldogítani magunkat.

Nos, tegyük ezt bátran DE néha tartsunk egy kis szünetet! Így tettem tegnap én is. Mivel az egész család édes-szájú, és mindig kell valami nyamiság, így ravaszul egy könnyed almás-túrós finomsággal készültem. Vendégek is jöttek hozzánk Urdorfba (egy kedves magyar család), szóval egy okkal több, hogy megint sütöttem.

...és mivel pont volt itthon magyar túró -ami itt Svájcban szintén ritkaság-, belefogtam a gyors vendégváróhoz.

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én mániákus fémdoboz gyűjtögető vagyok. Mint a Gombóc Artúr.... van kerek- és négyzet alakú, kis- és nagy, meg hatalmas. Színes, márkázott és a Karácsonyi...fémdobozom.

Ez a jó szokásom még a Kraftos időszakomra vezethető vissza... de akkor még nem sütöttem, csak édességek között dolgoztam. Hát, valami azét mégis ragadt rám:)

A padlizsánkrém örök klasszikus, valamilyen formában mindenki találkozott már vele. Sokan nem szeretik a padlizsánkrémet, de még többen nagyon. Én csak pár éve léptem át a kedvelők táborába. Azóta kóstoltam igazi, grillezett padlizsánból, Erdélyben készült változatot (húúú, az valalmi brutálisan finom volt), de nem túl régen vettem csak rá magam, hogy én is kipróbáljam. :)

Mindenki egy kicsit másképp csinálja, majonézzel vagy anélkül, citromlével, miegymással, így nehéz erről receptet írni, mert valahogy sosem sikerül egyformán, de valahogy mindig isteni. :)

Sajnos az 5. emeleten nem sok lehetőségem van arra, hogy szabad tűzön füstösre grillezzem a padlizsánokat, így marad a jó öreg tűzhelyem sütője. De azért így sem panaszkodom. :)