Tegnap nem volt edzése a kisasszonynak és azt mondta: süssünk valamit! Kapóra jött, mert ki kellett találnom valamit, "etetni kell a blogot"... :) Nem gondoltam (és szerintem Ildikó sem), hogy azért melós ez a majd' mindennap egy poszt típusú blogolás, még akkor is, ha ketten szinte felváltva posztolunk. :)
Én eredetileg nem muffint akartam (nem árulom el, mint, majd megtudjátok hamarosan... ;) ) sütni, de a kisasszony mindenképpen mini muffint akart sütni. Hát, akkor legyen. Több verziót is felsoroltam Neki, Ő végül ezt a csokis, narancsos, banános verziót pécézte ki magának. És segített is mindenben! :)
Na jó, persze muffin egymillió féle van, muffint bárki tud sütni. De a lánykám döntése mellett szóljon, hogy ez az "eszement" ízkavalkád eléggé "odacsap", a naranccsal és a banánnal olyan igazi karácsonyváró móka.
És tényleg! A végeredmény ízben is, "dizájnban" is meggyőző lett. A mini muffin annyira aranyos, egy falat az egész, sokkal jobban átsül és egyébként is: C-U-K-I-I-I-I-I-I... ;) Mellette persze csináltunk egy adag normál méretűt is, mert emberszabású mennyiséget picikből kisütni nagyon nagy büntetés... ;)
